Egy székely asszony rója az utakat tíz éves kisfiával keresztül Erdélyen. Varga Katalint férje elkergette otthonukból, miután tudomására jutott, nem ő a kis Orbán valódi apja. A szilárd férfit nem érdekelték a körülmények, vagy az asszony magyarázata. Pedig Katalin nem volt hűtlen hozzá - egy éjjel hazafelé megerőszakolták. A nő ezzel a traumával él azóta is, ám ez eddig senki nem tépte fel a régi sebeket. Most azonban, elkeseredésében útnak indul, hogy megtalálja egykori támadóit, és bosszút álljon rajtuk. Orbánnak azt hazudja, a beteg nagymamát mennek meglátogatni. Szekéren utaznak, istállóban alszanak, ahol gyanússá válnak a helyiek szemében, onnan gyorsan továbbállnak. Végül az anya és a gyerek rátalálnak a bűnösre, akinek úgy tűnik, már megbocsátott az isten. Felesége van, dolgos, becsületes emberként éli életét. De a bűnhődés elől nincs menekvés. Még akkor sem, ha a bosszú csak újabb bosszút szül.

A brit-román-magyar koprodukcióban készült Varga Katalin balladája napjainkban Székelyföldön játszódik, ám időtlen történet, amely egyszerre szól az isteni elrendeltetésről és a sorsát saját kezébe vevő ember bosszújáról. A rendező a görög drámák és ősi mondák motívumait és tragikumát gondolta tovább, a modern thriller narratíváját alkalmazva. A néző előtt nem kétséges, hogy véres tragédia küszöbén állunk, ám a mikéntek tekintetében a forgatókönyv mindig újabb és újabb meglepetésekkel tud szolgálni.