Gyilkos-e Bruce Willis?

A jó krimi az, amelyik rejtélyes, ám végül minden néző úgy érzi, nem lehetett volna más a vége, mint ami – legyen bármilyen meglepő is. Halle Berry és Bruce Willis új erotikus thrillere, a Vadidegen (Perfect Straner, hazai bemutató: április 12.) már története során szolgál néhány vad fordulattal. Halle Berry újságírót alakít benne, aki egy barátnője halála után nyomozva keveredik bele az internetes szexklubok életébe, és így jut el hús-vér gyanúsítottjáig, akit Willis játszik. Ám a meglepő befejezés annyira meglepő, hogy ők sem tudják, mi az.
– Sajnálom, nem tudom megmondani, én vagyok-e a gyilkos, vagy nem – hárította el Bruce Willis az őt ostromló újságírókat, és nemcsak azért mondta ezt, mert titoktartást ígért az alkotóknak.
A filmesek ugyanis három egymásnak teljesen ellentmondó befejezést készítettek a Vadidegen-hez: mindegyik logikus, és mindegyikben más a bűnös. Hogy végül melyik jut el áprilisban a mozikban, azt még nem döntötték el: egyelőre szűk körű tesztvetítéseken próbálgatják, hogy melyik hat a legizgalmasabban.
– Szerettem volna elmenni egy ilyen vetítésre, mert nagyon kíváncsi vagyok a végére – mesélte Bruce Willis – de nem engedték: azt mondták, ez befolyásolhatná a többi nézőt. Úgyhogy most a premierig izgulhatok, hogy én vagyok-e a gyilkos.

Ötven éve van a szakmában, és most végre jó esélye van rá, hogy Oscar-díjat kap: pedig el sem akarta vállalni a szerepet.
Alan Arkin saját bevallása szerint ma már leginkább a madarakat szereti nézni az ablakából; csak egy jó forgatókönyv kedvéért hagyja el Santa Fé-i otthonát. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne dolgozna sokat: 2006-ban négy filmben is játszott. Éppen ezét A család kicsi kincse (Little Miss Sunshine, hazai bemutató: február 22.) című vígjátékban már nem akarta elvállalni a nőkért és a heroinért lelkesedő dilis nagypapa szerepét.
– Úgy gondoltam, épp eleget melóztam 2006-ban, féltem attól, hogy milyen lesz két rendezővel filmezni, úgyhogy nemet akartam mondani A család kicsi kincsé-re – nyilatkozta a 73 éves színész. – A feleségem olvasta el a forgatókönyvet, ő beszélt rá, hogy mondjak igent. Azt mondta, a figura, akit el kell játszanom, nagyon hasonlít rám. Remélem, tévedett. Mindenesetre, ha véletlenül Oscar-díjat kapok, akkor az őt illeti. Ha ő nem beszél rá, ott sem vagyok a forgatáson.

Rocky visszatér a ringbe. Sylvester Stallone új filmjében bebizonyítja, hogy a korosodó harcosnak is lehet izgalmas története. Miközben a Rocky Balboa (Rocky Balboa, hazai bemutató: március 15.) kellő öniróniával és nosztalgiával készült, az író-rendező-főszereplő a bokszjeleneteket halálosan komolyan vette.
– Úgy akarom megmutatni a bunyókat, hogy a nézők csak kapkodják a fejüket a sötétben: ezekben a jelenetekben kemény és gyors lesz a film: pont, mint Rocky.
A kívánt hatás érdekében a stáb számos nagy bokszmeccsen is forgatott: a rendező úgy gondolta, hogy egy statisztákkal megtöltött lelátó sosem mutatja azt a lelkesedést, amit az igazi szurkolók produkálnak. Ezeket a meccseket viszont Stallone is végignézte: így lehetséges most az, hogy miközben Rocky lent verekszik, a legszemfülesebb nézők kiszúrhatják őt az őrjöngő tömegben is. Persze csak akkor, ha képesek levenni a szemüket a mindent eldöntő véres összecsapásról.

A legtöbb ember nem hisz a babonákban, és nem gondolja, hogy mindaz, amit misztikus filmekben lát, valósággá válhat. De azért fél tőle. A tíz csapás (The Reaping, hazai bemutató: április 26.) című új, nagyköltségvetésű misztikus thriller története szerint egy amerikai kisvárosban megismétlődik a bibliai tíz csapás. A forgatáson elterjedt a hír: a stáb tagjaira is az Úr bosszúja vár. Nemrég egy világosító nyilatkozott egy angol bulvárlapnak, és beismerte, ő kezdte viccből mondogatni, hogy egy hajnali bevilágítás során sáskák hullottak rájuk az égből. Elmondása szerint nem számított rá, hogy a poénja ilyen hamar elterjed, és mindenki komolyan veszi – de annyira, hogy a világosító maga is félni kezdett munka közben.
Valószínűleg ennek köszönhető, hogy amikor egy fontos – és ijesztő – jelenet felvétele közben, mindannyiszor ugyanazon a ponton kikapcsolt a hangrögzítő-berendezés, a stábon úrrá lett a pánikhangulat: miután a furcsa véletlen négyszer újra megismétlődött, a rendező inkább hangfelvétel nélkül, némán forgatta végig a napot.
Egyedül talán a film főszereplője, Hilary Swank nevette ki végig a misztikusnak tűnő jelenségeket. Ám, amikor a Katrina-hurrikán érkezése miatt félbeszakadt a forgatás, és őt is helikopteren kellett evakuálni, kicsit elgondolkodott.
– Nem vagyok babonás – nyilatkozta a kétszeres Oscar-díjas színésznő. – Sem szerencsében, sem átokban nem hiszek. A hurrikán azért engem is elbizonytalanított. Amikor a stúdió néhány héttel később behívott A tíz csapás pótforgatására, úgy búcsúztam el otthon, mint aki talán sose megy haza…

IC Press