Saul fia-poszter

A film eddigi mérföldkövei címszavakban:

– A Zsűri Nagydíja a legnagyobb elismerés, amit magyar nagyjátékfilm az elmúlt három évtizedben Cannes-ban kapott. Korábban Az én XX. századom (Enyedi Ildikó) nyert Arany Kamerát, a Redl ezredes (Szabó István) pedig Zsűri Díjat, míg a legjobb rendezés díját a Még kér a nép (Jancsó Miklós) és a Tízezer nap (Kósa Ferenc) kapta. A Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta) a Zsűri Speciális Nagydíját (különdíj) érdemelte ki.
– A Saul fia a független zsűri díjaival együtt összesen négy elismerést nyert Cannes-ban, ezzel a legtöbb díjjal elismert versenyfilm.
– A nemzetközi kritikusok értékelésein a Saul fia végig toronymagasan vezetett: ez volt az egyetlen versenyfilm, mely négy pont feletti átlagértékelést ért el. A FIPRESCI-díjat korábban Mundruczó Kornél Delta, Kocsis Ágnes Pál Adrienn, Makk Károly Egymásra nézve és Szabó István Mephisto című filmje nyerte el Cannesban.
– Magyar elsőfilm 46 éve került a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába (ez korábban Makk Károly, Kósa Ferenc és Sára Sándor egy-egy alkotásának sikerült).
– A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában utoljára 2010-ben került magyar film, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (Mundruczó Kornél) és A londoni férfi (Tarr Béla) azonban már nemzetközileg korábban befutott alkotók munkái voltak.
– A Saul fiát a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál után a világon elsőként a hazai közönség láthatja június 11-től országosan a mozikban.
– A Saul fia hazai premier előtti vetítéseire – melyeken a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválhoz hasonlóan 35mm-ről látható a film – pillanatok alatt elfogytak a jegyek.
– A film amerikai forgalmazási jogait a Sony Pictures Classics szerezte meg. Nagy reményeket fűznek a kinti bemutatóhoz. A forgalmazási jogokat a legtöbb európai országban ugyancsak értékesítették a fesztivál ideje alatt. Külföldön feltehetőleg ősztől kezdik bemutatni.