Nemcsak Django bátor, hanem Tarantino is. Az előbbi felszabadított cowboyként áll bosszút a rabszolgatartókon a polárháború előtti Amerikában a Django elszabadul (18) (Django Unchained, hazai bemutató: MÁR A MOZIKBAN) című vad akció-vígjátékban. Utóbbi, a film rendezője pedig szembeszáll kissé álszent kritikusaival, akik a politikai korrektség nevében a szemére hányják, hogy a filmben több mint százszor hangzik el az USA-ban jobb körökben kimondhatatlan „néger” és „nigger” szó, sőt, jó néhány még durvább (és szellemesebb) néven illetik a fekete rabszolgákat. De Tarantino nem érzi úgy, hogy bocsánatot kéne kérnie.
– Azt hiszik, hogy szépítenem kéne, hazudnom kéne, el kéne simítanom a problémákat – tiltakozott Tarantino, miután átvette a legjobb forgatókönyvírónak járó Golden Globe-díjat. – Csak hogy én teljes szívemből és szenvedélyesen hiszek abban, amit csinálok, úgyhogy az a dolgom, hogy ne figyeljek a finnyáskodókra.
A rendező – akinek már biztosan a Django elszbadul pályája legsikeresebb filmje – hisz abban, hogy nem tiszteletlenség, ha viccel, vérrel, vad izgalmakkal mutatja meg, milyen volt a rabszolgák élete az 1800-as években: és eben a színészei is mellette állnak. Jamie Foxx és Samuel L. Jackson épp úgy, mint Leonardo DiCaprio és Christoph Waltz.
IC Press