Talán senkinek nem kell bemutatni az első Woodstock Fesztivál kulturális jelentőségét és hatását. Ha valaki látott már jó minőségű felvételt a történelmi eseménynek is felfogható rendezvényről, az nagy eséllyel az először 1970-ben bemutatott koncert-dokumentumfilm részlete lehetett. Májustól a Pannónia Entertainment gondozásában annak felújított rendezői változata érkezik a kiválasztott mozikba!

A korához képest a lehető legfilmszerűbb élményt nyújtó alkotás ugyan a nyitó és záró előadásokon kívül nem őrzi meg a fellépők valós idősorrendjét a színpadon, válogatása így is lenyűgöző felhozatallal büszkélkedhet. Az eredetileg 185 perces moziváltozatot 1994-ben követte egy 224 perces rendezői verzió, majd a 2009-es Blu-Ray kiadásra további 143, míg a 2014-es bővített felújításra még azon túl is plusz 75 percnyi színpadi anyag került föl, ám azokat már nem vágták bele a közel 4 órás alap játékidőbe. Május 4-étől az 1994-es vágatból elérhető legjobb kép-, és hangminőségű formátum kerül a mozitermekbe.

A Woodstock doku Richie Havens kezdése után olyan előadók koncertjeiből csemegéz, mint a Canned Heat, Joan Baez, a máig megkerülhetetlen The Who, a Sha-Na-Na, Joe Cocker és a The Grease Band, Country Joe és a The Fish, Arlo Guthrie, a Crosby-Stills-Nash trió, a Ten Years After, a Jefferson Airplane, John Sebastian, a Santana, a Sly and the Family Stone és Janis Joplin. Nagyjából a film felénél a közönség kórusa is teret kap, majd a fesztivál méltó és legendás lezárásaként Jimi Hendrix révén a kint lévők átélhették minden idők egyik, ha nem a legnagyobb zenei élőshowját. Mindenkitől 1-3 szám hangzik el – a rendezvény jellegéből fakadóan alkalmanként vegyítve két külön szerzeményt –, kivéve Jimit, akitől öt, köztük az amerikai himnusz gitárszólós verziója. Komolyabb hiányérzetük csak a Creedence Clearwater Revival rajongóinak lehet, a korszak hangulatához kifejezetten hozzátartozó együttes érdekes módon egyik összefüggő változatába se fért bele a koncertfilmnek.

Az 1970-es Cannes-i filmfesztiválon, versenyen kívül debütáló Woodstock mozis hatása nem véletlen. Michael Wadleigh rendezőt a vágási folyamatban nem kevesebben, mint hatan egészítették ki, köztük a háromszoros Oscar-díjas Thelma Schoonmaker, aki 8 jelöléséből itt szerezte az elsőt. Már akkor is együtt dolgozott Martin Scorsesével, ráadásul a rendezőzseni maga is besegített a Woodstock vágásába. Az alkotás az Oscaron ugyan se ezt, se a hang nominációját nem váltotta díjra (a dokuknak egyébként máig nyitottak ezen kategóriák az operatőrivel és a zeneivel együtt, de a betétdalokon kívül igen ritkán jutnak be), ám saját műfajtársait kérdés nélkül utasította maga mögé. A legendás Roger Ebert kritikájában az addig készült legjobb amerikai dokumentumfilmnek nevezte a Woodstockot. Észak-Amerikában az év 5. legnézettebb címe volt a mozikban, 600 ezer dolláros költségvetése miatt pedig profitja is igen kiemelkedő lett. A Rotten Tomatoes-on 100%-os értékeléssel áll.

Sok szeretettel várunk tehát minden kedves időutazni vágyót május elejétől, akik limitált ideig belekóstolnának az egyik legnagyobb hatású XX. századi eseménybe, amely utóéletéhez azóta is talán csak a Live Aid ért fel zenei fronton. A Woodstock felhozatalának stílusát kedvelők és Martin Scorsese fanatikusai pedig készüljenek a május végére is…

Woodstock

Talán senkinek nem kell bemutatni az első Woodstock Fesztivál kulturális jelentőségét és hatását. A korához képest a lehető legfilmszerűbb élményt nyújtó alkotás ugyan a nyitó és záró előadásokon kívül nem őrzi meg a valós idősorrendet a színpadon, válogatása így is lenyűgöző. Az eredetileg 185 perces moziváltozatot követte egy 224 perces rendezői verzió, amelyből az elérhető legjobb minőségű kerül műsorra. Richie Havens kezdése után olyan koncertekbe nézhetünk bele, mint a Canned Heat, Joan Baez, a The Who, a Sha-Na-Na, Joe Cocker, Country Joe, Arlo Guthrie, a CSN trió, a Ten Years After, a Jefferson Airplane, John Sebastian, a Santana, a Sly and the Family Stone és Janis Joplin.

A fesztivál méltó lezárásaként Jimi Hendrix minden idők egyik, ha nem a legjobb zenei élőshowját szolgáltatta, benne az amerikai himnusz gitárszólós verziójával. Mozis hatása nem véletlen. Michael Wadleigh rendezőt a vágásban hatan segítették ki, köztük Thelma Schoonmaker és Martin Scorsese párosa. Az Oscar-díjas alkotást Roger Ebert az addig készült legjobb amerikai dokumentumfilmnek nevezte, a Rotten Tomatoes-on pedig máig 100%-os értékeléssel áll.

A film egy időutazás az egyik legnagyobb hatású XX. századi eseménybe, amely utóéletéhez azóta is talán csak a Live Aid ért fel zenei fronton.