Feltűnő, hogy Kate Winslet milyen gyakran játszik válságba jutott nőket, akik keresik a kiutat a lelki nyomorból. Ez csupa kiváló alkotás, mint például az Apró titkok, A szabadság útjai, a Mildred Pierce című tévésorozat, most pedig az Oscar-várományosnak tartott Nyárutó. Mindezek után nem csoda, hogy most, amikor a színésznő interjút adott a Hollywood Reporternek, rákérdeztek erre az érdekes összefüggésre. “Ez tényleg nem lehet egyszerű véletlen – ismeri el Winslet. – Nyilvánvaló, hogy közös szál fut végig ezeken a filmeken, amennyiben a hősnő megpróbál kiutat találni egy reménytelen helyzetből, és közben igyekszik rálelni saját magára is. Biztos, hogy valamiféle tudatalatti vonzalom játszik szerepet abban, hogy szeretem az ilyen színészi feladatokat. Erre pedig azt kell mondanom, hogy nyilván a párkapcsolataim miatt alakult így. Mindig szilárd, szoros párkapcsolatokban éltem már 16 éves koromtól. Pedig állítólag van ez a kötelező fázis az embernek 16 és 25 éves kora között, amikor flörtölnie meg randizgatnia kell, és nem szigorúan elkötelezni magát, mert ez még korai ilyenkor. Nekem ez kimaradt. Általában szeretetteljes kapcsolatokban éltem, néha meg kevésbé szeretetteljesekben. Sosem röpködtem egyik ágról a másikra, mert én annál sokkal komolyabb és határozottabb személyiség vagyok. Ha viszont egy kapcsolat nem működött, hát fogtam magam, és elhúztam a csíkot, akár küzdelem árán is. Felteszem, hogy azért találnak meg engem ezek a szerepek, mert valahogyan a saját élethelyzeteimre emlékeztetnek.”

Kate Winslet a Nyárutóban

Kate Winslet a Nyárutóban

Kate Winslet a Nyárutóban gyermekét egyedül nevelő anyát alakít, aki befogad egy szökött fegyencet (Josh Brolin), és egyre szorosabb kapcsolat szövődik közöttük.

(Labor Day – hazai bemutató: 2014. február 6.)