Catherine Deneuve - Született feleség

François Ozon nagyon korán megkereste a Született feleséggel?

Igen, még a 8 nő alatt. Abban a filmben is elejétől a végéig benne voltam. Szeretek a kezdetektől részt venni egy produkcióban, hogy jobban megértsem a filmet, elmondhassam a véleményemet, és megbeszélhessünk mindent. Megpróbáltam követni azt az irányt, amit François kitűzött, ő ugyanis nagyon egyértelműen ki tudja fejezni azt, amit csinál, és amit akar. Vannak olyan színészek, akik inkább akkor kezdik a munkát, amikor a forgatókönyv kész van, de én jobban szeretek korábban bekapcsolódni. Szeretem, ha több forrásból kapom az információt, és a szerepem folyamatosan alakul ki, nem tudok közvetlenül a forgatás előtt egyedül megalkotni valakit. Ilyenkor is van egy elképzelésem persze, de nagyon nehezen tudok kialakítani egy szerepet, ha elvont információkból kell dolgoznom.

Amikor Suzanne politikával kezd foglalkozni, Ségolène Royal juthat az eszünkbe?

Számos előkép és jelenet forgott a szemem előtt, amikor a filmet készítettük – az adott helyzettől függően. Személyes élmények, jelképes értelmű képek és nevek, amelyeket nem akarok elárulni, mert azok csak félrevinnék, vagy elbagatellizálnák a film üzenetét. De az tény, hogy sok ember eszembe jutott közben.

Milyen volt újra együtt játszani Gérard Depardieu-vel?

Az évek során már sokszor játszottam vele „újra együtt”*, és minden alkalommal ugyanolyan természetesen. Nagyon szeretem és csodálom őt, mert színészként is mindig kedves és odafigyel a társára, emellett pedig nagyon jó a humora… És borzalmasan türelmetlen! Nem szeret próbálni, azonnal forgatni akar, valahogy fel akarja pörgetni a dolgokat. Szerencsére François pont ugyanilyen. Azt hiszem, Gérard nagyon élvezte, hogy ezt a szakszervezeti vezetőt alakíthatta, nagyon természetesen játszott, jött belőle az egész. François már a jelenetek írásakor felhasználta azt, hogy Gérardnak ilyen elképesztő jelenléte van. Tudta: az, hogy ő játssza ezt a szerepet, nagyot dob a filmen.

/*Az utolsó metró – François Truffaut (1980), Szeretlek benneteket – Claude Berri (1980), A fegyverek választása – Alain Corneau (1981), A Saganne Erőd  – Alain Corneau (1983), Furcsa randevú – François Dupeyron (1988), Változó idők – André Téchiné (2004)/

A 8 nő és a Született feleség eredetileg színdarabok voltak, de nagyon különböztek egymástól.

Igen, számomra a két film homlokegyenest ellenkező. Először is a 8 nőt egy díszletben forgattuk, míg a Született feleséghez különböző díszletek és helyszínek kellettek. A két történet jellege is egész más, és ami a legfontosabb, hogy a 8 nőben sokkal kevesebb volt az érzelem. Az a film más dolgokra koncentrált: a színésznők közti bonyodalmakra, és az anya-lány kapcsolatra. A hangnem is sokkal játékosabb volt.