Legjobb film, Legjobb forgatókönyv, Legjobb férfi főszereplő (dráma) és Legjobb női mellékszereplő (dráma) kategóriákban kapott Golden Globe-jelölést a Kódjátszma (12) című film a Hollywoodi Külföldi Újságírók Szövetségétől. A BAFTA-díjas norvég Morten Tyldum filmje az Enigma-kód feltöréséről önmagában is izgalmas történet, azonban a kódot feltörő Alan Turing matematikus élettörténetével kiegészülve hihetetlenül izgalmas és egyben szívszaggató dráma is. A rejtőzködésre kényszerülő zseni megformálója, és a Golden Globe várományosa Nagy-Britannia egyik legnagyobb sztárja, a Sherlock-sorozatból vagy a 12 év rabszolgaságból ismert Benedict Cumberbatch. A női főszerepet, Turing egyik legközelebbi barátját és bizalmasát Joan Clarke-ot a szintén brit Keira Knightley kelti életre.

Kódjátszma

A film a most induló díjátadó szezon egyik nagy várományosa, a közelmúltban ugyanezekben a kategóriákban kapott jelöltést a Brit Filmakadémiától BAFTA-díjakra, és igazi közönségsiker mindenhol: kimagasló eredményekkel nyitott az Egyesült Államokbeli  illetve a nagy-britanniai mozikban is.

A Tina Fey és Amy Phoeler által vezetett Golden Globe átadóra január 11-én kerül sor.

A Kódjátszma filmről:

A második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing, aki nélkül ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A háború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Ez a becslések szerint legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elősegítette a németek legyőzését. A teljes titokban zajló műveletről egyébként a hetvenes évekig senki sem tudott. Ez a tény szomorú szimbóluma is lehetne Turing életének, akinek homoszexualitása miatt rejtőzködő életmódot kellett folytatnia, Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még betegségként kezelték. 1952-ben lelepleződött és választania kellett a börtön, vagy a hormonkezelés között. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.

HAZAI BEMUTATÓ: 2015. január 29.

http://youtu.be/zPLS3DeqBOw