Ökörapáti, Makkosszállás után most Pantallósra invitál minket Hámori Barbara showrunner, akihez olyan produkciók fűzödnek, mint a Drága Örökösök, Keresztanyu és a Hotel Margaret. Az Örökösökhöz hasonlóan ez a sorozat is a városiak és a falusiak közötti különbségeket veszi humor forrásnak. Ezúttal azonban nemcsak a városi és vidéki életmód különbségei kerülnek terítékre, hanem egy rendkívül színes, ugyanakkor sokszor kaotikus családi viszonyrendszer is. A Guba család minden tagja egy-egy karikatúra értékű, mégis szerethető figura, akik saját problémáikkal és titkaikkal próbálnak boldogulni a kicsit sem hétköznapi Pantallóson. A sorozat tele van fordulatokkal, könnyed szórakozást ígér, miközben a családi és közösségi konfliktusokba is mélyebb betekintést nyújt.

A Pokoli rokonok igazi erőssége a karakterek közötti dinamika, amelyet a színészgárda profizmusa tesz még élvezetesebbé. Az alkotók egy olyan világot teremtettek, amely egyszerre ismerős és abszurd, tele humorral, szeretettel és néha kínos, de életszerű pillanatokkal. Akik szerették a Drága Örökösök vagy a Keresztanyu könnyed, szórakoztató stílusát, biztosan nem fognak csalódni ebben az új sorozatban sem.

Ne hagyjuk ki, hiszen a Pantallóson játszódó történetek nemcsak szórakoztatnak, de egy-egy jól időzített poénnal és szituációval talán még el is gondolkodtatnak!

Hogy még jobban meghozzam a kedveteket, készítettem egy interjút a sorozat egyik főszereplőjével Pásztor Virággal, aki Guba Larát alakítja a történetben.

Interjú Pásztor Virággal

Trafikant András: Hogy indult számodra ez a projekt?

Pásztor Virág: Mondhatnánk azt is, hogy egyik napról a másikra. És nem is lenne túlzás, ugyanis az utolsó pillanatig matekozni és egyeztetni kellett miattam, mert egy másik forgatásommal ütközött a Pokoli Rokonok forgatása, és necces volt, hogy el tudom-e vállalni, de szerencsére sikerült, és jobban nem is alakulhatott volna.

T.A.: Mit gondolsz Guba Lara karakteréről? Mennyire tudtál azonosulni vele?

P.V.: Lara karaktere nagyon szélsőséges, de ahogy a sorozat előrehalad, úgy az ő személyisége is árnyalódik, kibontakozik, szerencsére jó irányba. Alapvetően egy elkényeztetett, önelégült lányként ismerhetik meg a nézők, ezek a jelzők azt gondolom, rám egyáltalán nem igazak. Ez a lány imádja minden porcikáját, és míg úgy gondolom, egy nagyon egészséges önbizalmam és magabiztosságom van, kihívás volt úgy játszani, hogy minden pillanatban árasszam magamból az önimádatot és azt az ízig-vérig csajoskodást. Egészen más testtartással kellett jelen lennem Laraként, mint ahogyan létezem. Ebbe talán elsőre bele sem gondol senki, hogy olykor a magabiztosságot is el kell játszani, amit szerintem az életben sem könnyű, ugyanígy kamera előtt is feladat. Hasonló a helyzet az elkényeztetettséggel, szinte távolról se láttam még olyan életvitelt, mint amiben ő felnőtt, így a képzelőerőmre és a rendezők, illetve a producer tanácsaira támaszkodva sikerült életre kelteni Guba Larát.  De, hogy Lara jó ügyvédje is legyek, meg kell említenem a jó tulajdonságait is, szeretem a humorát, a lazaságát, azt, hogy a meggondolatlanságából, vagy a neveletlenségéből adódóan nagyon szerethető és vicces szituációkba keveredik. Ahogy kibontakozik a történet számíthatnak a nézők Larától önzetlen cselekedetekre is.

T.A.: Milyen kihívásokkal szembesültél a szerep megformálása során?

P.V.: Egy egészen más személyiség bőrébe kellett bújnom több hónapon keresztül, és valahova mélyen eltemetni magamban a felvételek idejére azt a tulajdonságomat, hogy mindenkihez óriás szeretettel és nyitottsággal fordulok, állandóan mosolygok és a hála a mindennapjaim része. Majd felvenni egy nagyon kritikus, senkivel sem törődöm, flegma arcot, és fintorral elmondani a szövegeket. Nem feltétlenül kihívásnak éltem meg, de egy érdekes folyamat volt.

T.A.: Milyen volt együtt dolgozni Dobó Katával és Árpa Attilával, illetve a többi színésszel?

P.V.: Ha egy szóval kellene megfogalmaznom: csodálatos! Alapvetően a helyzet is megtiszteltetés volt, hogy Dobó Kata és Árpa Attila lányát játszhatom, az bónusz volt, hogy Adányi Alex volt a testvérem, mert ennél a “családnál” jobbat nem is kívánhattam volna. Rengeteg alázatot, megfelelő munkamorált, munka bírást tanultam tőlük, ezzel szemben a felvételek mindig jó kedvben, összetartásban folytak, igazán számíthattam rájuk és hálás vagyok, sok mindent ellestem tőlük, remélem a jövőben lesz alkalmam kamatoztatni is ezeket. Viszont rajtuk kívül mindenképpen szeretném megemlíteni a többi kollégámat is, és itt nem csak a színészekre gondolok, hanem a stábra is és mindenkire, aki a munkafolyamat része volt, ugyanis ez egy álom csapat! Boldog voltam köztük és örülök, hogy megismerhettem őket, egy igazi összetartó csapat lettünk.

T.A.: Volt-e egy különösen emlékezetes vagy vicces pillanat a forgatások során?

P.V.: Nagyon sok vicces pillanat volt, négy és fél hónapon keresztül forgattunk szinte éjjel-nappal, így voltak alkalmak, amikor fizikailag és mentálisan is úgy elfáradtunk, hogy hol sírva, hogy röhögőgörcsben tört ki belőlünk. Ha elindult a nevetés lavina, nehéz volt leállítani, főleg, hogy tudtuk, hogy nem szabadna, mert haladni kell. Na ezek kritikus helyzetek, de egyben nagyon szórakoztatóak. Ami még emlékezetes pillanat, és ott helyben vicces volt, az az a jelenet, amikor egy patkány ébreszti Larát álmából. A jelenetre többször kellett ráfutni, mert volt, amikor a patkány bejutott a takaróm alá és a rajtam keresztül felmászott egészen a fejemig, és én bármennyire profin akartam hozzáállni, itt azért kijött belőlem a lányos zavarom, azt se tudtam, mit csináljak. Csak kapkodtam a kétségbeesett fejem pár sikoltozás közben, miközben mindenki csak nevetett. De szerencsére ez az állapot elősegítette a jelenetet, beleadtam mindent Lara kétségbeesésébe, az biztos. A végére egészen összebarátkoztunk.:)

T.A.: Mit üzensz a nézőknek, miért érdemes követniük a sorozatot?

P.V.: Azt gondolom, minden epizód rejteget csavart és humort. Alapjaiban már ezért megéri nézni, illetve minden karakter személyes véleményem szerint annyira kidolgozott, jól megformált és megírt, hogy biztosan mindenki talál magának egy számára szimpatikus vagy azonos szereplőt, akivel együtt tud haladni a történetben. Nagyon szerethető a történet és a karakterek. Ez a véleményem.

T.A.: A sorozatban több család és tagjaik közötti konfliktus áll a cselekmény középpontjában. Szerinted mi az a fő üzenet, amit a nézők elvihetnek belőle?

P.V.: A fő üzenetét a sorozat elején kibontakozó “tragédia” rejti, szerintem. Hogy a Guba család elveszti a vagyonát, és azt érzik, elvesztettek ezzel együtt mindent. És a történet kibontakozásával rájöhetnek, hogy igazán nem vesztettek el semmit, sőt. Éppen lehetőséget kaptak arra, hogy újra értékeljék az életüket és igazi értékeket fedezhessenek fel a világban, családban, barátokban és önmagukban. Szerintem Nagyon fontos a hála a mindennapokban. Hogy tudd, mik az igaz értékek a világban, és ha szerencsés helyzetben vagy, azért tudj hálás lenni. És azzal foglalkozz, ne múlandó dolgokkal.

T.A.: Eddig leginkább sorozatokban láthattunk. Mit gondolsz, szeretnél egyszer filmben is szerepelni?

P.V.: Bakancslistás még egy filmszerep! Szeretnék minél többet tapasztalni a forgatás világában, minden munka és minden műfaj teljesen más. Viszont nem csak a kíváncsiság hajt, hanem a bizonyítási vágy is. Emellett vágyom egy olyan szerepre is, ahol kicsit a mélyebb oldalamat is megmutathatom. Remélem, várnak még rám kihívások, mert az eddigiekért is nagyon hálás vagyok.

T.A.: Miben láthatunk mostanában?

P.V.: Jelenleg a Pokoli Rokonokon kívül a TV nézők láthatnak majd a Gólkirályság 3. évadában is az RTL-en, illetve a színházba járók Szabó Magda: Abigél c. művének színpadi feldolgozásában Vitay Georginaként. Ezzel az előadással most országos turnén vagyunk a Bánfalvy Studióval és remélem, minél több emberhez eljutunk majd.

T.A.: Vannak jövőben tervek? Színház és új sorozat?

P.V.: Tervek mindig vannak, ahogy célok is. Jelenleg is fejlesztem magam, táncolok, énekelek, hátha a jövőben egy musical szerep is rám talál. De a céljaimról inkább akkor szeretek mesélni, amikor már megvalósultak. Úgyhogy remélem, a jövőben ezt is kifejthetem majd!