Phillips kapitány – A filmről – előzetes

A film erős érzelmekkel operáló történet szomáliai kalózokról, akik túszul ejtik egy amerikai hajó kapitányát; ugyanakkor megvilágítja azt a gazdasági megosztottságot is, mely az események hátterében áll. A történet Vermontban kezdődik, ahol Phillips kapitány munkába indulva búcsút vesz a családjától, hogy a legújabb szállítmányt rendeltetési helyére vigye. Eközben Szomáliában a korábbi parti halász, Muse azon töri a fejét, hogy a partjaiknál elhaladó értékes hajók egyikét megtámadja. Kettejük összeütközésén keresztül Greengrass feltárja a szakadékot azok között, akik részesülnek a jövedelmező nemzetközi kereskedelem hasznából, és akik nem.

Phillips_kapitany_jelenetfoto (2)

„Sok jó produkció készült az elmúlt évtizedben a nemzeti biztonság és terrorizmus témakörében, de azt akartam, hogy ez a film egy még nagyobb konfliktusra mutasson rá – a tehetősek és a nincstelenek konfliktusára – mondja Greengrass. – A konfrontáció továbbgondolásra érdemesnek tűnt. Phillips és Muse patthelyzete izgalmas tengeri túszdráma, mely egyúttal azokról a nagyobb erőkről is szól, melyek a világot formálják napjainkban.”

A dokumentumfilmesként indult Greengrasst régóta vonzzák a jelen eseményeinek mélyére ásó történetek – ilyen volt a Véres vasárnap, mely az angol hadsereg észak-írországi vérengzéséről szólt; A United 93 a szeptember 11-i gépeltérítésről; vagy az iraki háborút taglaló Zöld zóna. Ugyanakkor Greengrass szívesen foglalkozik magas fordulatszámú thrillerekkel is, amilyen A Bourne-ultimátum és A Bourne-csapda volt.

E két erőssége – a nyomozó ösztön és a thrillerműfaj iránti érdeklődés – ötvöződik ebben a filmben. A rendező fő szempontja az volt, hogy ne az újságok szalagcímeiből ismerhető túszmentő sikersztorit mesélje el, ugyanakkor a lehető leghitelesebben akarta visszaadni a történteket. „Az igazságot akartam megmutatni, az eseményeket, ahogyan történtek – mondja. – Ezért a felkészülési szakaszban teljesen belemerültünk a kutatásba.” Arra törekedett, hogy a film teljes képet adjon arról a világról, ahonnan a kalózok származnak. „Phillips könyve természetesen az ő szemszögéből íródott, de Paul kezdettől úgy tervezte, hogy olyan történetet mond el, mely ezen túlmutat” – mondja Billy Ray forgatókönyvíró.

Michael Bronner társproducer, Greengrass régi munkatársa mélyen beleásta magát a szomáliai kalózkodás történetébe, és az azt működésben tartó gazdasági folyamatokba. „Szomáliát megtizedelte az 1991-ben megbukott katonai diktatúra összeomlását követő polgárháború – magyarázza. – Ugyanakkor elterjedt az illegális halászat, miután az EU szigorította szabályait. A kalózkodás lényegében reakcióként kezdődött a külföldi túlhalászatra; a korábbi halászok elfoglalják a hajókat és váltságdíjat követelnek értük, ez a bevételi forrásuk. Amikor világossá vált, milyen jövedelmező tevékenység, a hadurakat is vonzani kezdte, és az ő irányításukkal a kalózkodás szervezett, nemzeteken átívelő vállalkozássá nőtte ki magát. A szervezett bűnözés része lett, igazi globális szervezettel, a háttérben nemcsak afrikai, hanem európai és észak-amerikai befektetőkkel. A teherhajók ellen küldött fiúk – amilyen Muse és csapata – csak a vége egy hosszú, összetett láncolatnak, melynek szereplői irányításuk alatt tartják a rendkívül jövedelmező üzletet. A kalózszervezetek főnökei gazdagon és hivalkodóan élhetnek abban az országban, ahol olyan extrém szegénység tapasztalható, hogy a fiatal férfiak más kilátások híján szó szerint mindenüket kockára teszik, hogy belekóstolhassanak egy másfajta életbe.”

Bronner kutatásai kiterjedtek a nemzetközi hajózásra is: beszélgetett a Maersk vezetőivel és az Alabama igazi legénységével, akik a krízis alatt a fedélzeten tartózkodtak. Az Alabama a támadás idején teljesen fegyvertelen volt (ahogy az összes kereskedelmi hajó akkoriban, a nemzetközi szabályoknak megfelelően). A támadás után változások következtek be: a legveszélyesebb útszakaszokon a Maersk és más társaságok is fegyveres őröket alkalmaztak (sok közülük régi tengerészgyalogos).

Phillips kapitány – magyar feliratos előzetes:

[youtube]http://youtu.be/Y8YqO9nULSs[/youtube]

 

Oszd meg!
  •  
  •  
  •  
  •  
Kövesd Facebook oldalunkat!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

MoziNéző © 2006-2017 Frontier Theme