Spotlight – Egy nyomozás részletei – Az Oscar-díjas filmről

Hébe-hóba már a Boston Globe 2002-es cikksorozata előtt is hallani lehetett pedofil papok által elkövetett szexuális visszaélésekről, ezek azonban elszigeteltek eseteknek tűntek. A Spotlight csapat nyomozása viszont feltárta, hogy a pedofília mélyebben átszövi az egyházat, mint bárki gondolta volna. De ami még döbbenetesebb volt – és erről szintén az ő írásaikból értesülhetett a világ –, az egyházi vezetők nem csak tudtak az évtizedek óta zajló gyerekmolesztálásokról, de az eltussolásukban is aktívan közreműködtek. A botrány megrengette az egyház pozícióját az Egyesült Államokban, sőt az egész világon, elsöpörte a helyéről a bostoni egyházmegye püspökét, és az egész katolikus egyházon belül fontos változásokhoz vezetett.

Nicole Rocklin és Blye Pagon Faust producerek tudták, hogy komoly szakmai kihívást jelent mozivászonra átültetni az oknyomozó újságírók drámai harcát az igazságért, de nagy fantáziát láttak a sztoriban.

„Elképesztő, amit ez a társaság végbevitt – magyarázza Faust. – Nekimentek a világ egyik legnagyobb hatalmú szervezetének, és bebizonyították, hogy senki sem áll a törvények felett.”

Rocklin és Faust filmtervükkel megkeresték az Anonymous Contentet, ahol jól fogadták az ötletet. „A történet izgalmas, ugyanakkor mély társadalmi igazságot hordoz. – emlékezik az Anonymus Content feje, Steve Golin. – Nem kellett sokáig győzködniük, hogy beszálljunk.”

A forgatókönyv elkészítésére Tom McCarthy forgatókönyvíró-rendezőt kérték fel, akit 2010-ben a Fel! eredeti forgatókönyvéért Oscarra jelöltek, rendezőként pedig olyan filmeket jegyez, mint a Győzzünk már és A látogató. McCarthyt több szempontból is megérintette a történet. „Imponált, hogy jön egy újonc Miamiból, és mindjárt az első napon bedobja, hogy húzzanak ujjat a katolikus egyházzal – magyarázza McCarthy. – Ezt iszonyú vagányságnak éreztem.”

A Spotlight riportereinek története arra is lehetőséget adott, hogy McCarthty kifejezze csodálatát az igényes, távlatokban gondolkodó újságírás iránt. „Szerettem volna bemutatni, mennyire másképp folyt ez a munka 15 évvel ezelőtt, mint manapság – fejtegeti McCarthy –, és milyen hatása van az egész társadalomra, ha újságírók komolyan veszik a szakmájukat.”

„Én magam is katolikusként nőttem fel – folytatja a rendező –, és tisztelem az egyházat. Számomra ez a történet nem az egyház érintettségéről szól, hanem arról, hogyan fajulhattak idáig a dolgok. Miképp folyhattak ezek a szörnyűségek évtizedekig anélkül, hogy bárki is szót emelt volna ellenük?”

Mielőtt McCarthy és alkotótársa, Josh Singer nekilátott volna az írásnak, hónapokat töltött kutatómunkával. Háromszor jártak Bostonban, hogy meginterjúvolják az érintett újságírókat, áldozatokat, és az ügy egyéb szereplőit.

„Mindenkivel beszéltünk, akivel csak lehetett – emlékezik Singer. – Volt, akivel többször is találkoztunk. Az összes létező szempontból meg akartuk ismerni a történetet.”

Oszd meg!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük