Miloš Forman Čáslavban született 1932. február 18-án. Szüleit a háború alatt elveszítette, ezért gyermekotthonban nőtt fel. Elvégezte a prágai FAMU – Filmművészeti Egyetem – forgatókönyvíró szakát, majd 1963-ban debütált rendezőként egyszerre két filmet is jegyezve. Az első nagyjátékfilmje, a Fekete Péter elvitte a locarnói filmfesztivál nagydíját.
1968 után az Egyesült Államokban telepedett le. Az első amerikai filmjét, az Elszakadást (1971) még a cseh új hullám stílusában forgatta, többségében amatőr szereplőkkel. Tengeren túli karrierjében az áttörést a Száll a kakukk fészkére (1975) hozta meg, amely 5 Oscar®-, 4 Golden Globe®, valamint az amerikai kritikusok díját nyert e el.
A nyolcszoros Oscar®-díjas Amadeus nemcsak eddigi legsikeresebb filmje, hanem ennek köszönhette azt is, hogy kiutazása után először látogathatott hazájába. A csehszlovák kommunista vezetés nem tudott ellenállni az amerikai producer ajánlatának, és engedélyezte Formannak, hogy Prágában forgassa le új moziját. A többi amerikai filmjét azonban csak 1989 után mutatták be Csehszlovákiában, ezért a 70-es és 80-as években a csehek sokszor Budapestre utaztak, hogy megnézhessék.
Legújabb filmjét, a Jól fizetett sétát (2009), egy 60-as évekbeli opera buffa színpadi újrafeldolgozásából forgatta, amelyben együtt dolgozott két Csehországban élő ikerfiával Matěj és Petr Formannal, akik az utóbbi években – apjuktól függetlenül – a cseh színházi élet állócsillagaivá váltak.
Forman 1999-től connecticuti farmján él harmadik feleségével, Martina Zbořilovával, valamint a már Amerikában született másik ikerpárral, Jimmel és Andyvel, akik a neves komikusok – Jim Carrey és Andy Kaufman – után kapták nevüket.
Filmjei:
Meghallgatás (Konkurs) 1963
Fekete Péter (Černý Petr) 1963
Egy szöszi szerelmei (Lásky jedné plavovlásky) 1965
Tűz van, babám! (Hoří, má panenko) 1967
Elszakadás (Taking Off) 1971
Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest) 1975
Hair 1979
Ragtime 1981
Amadeus 1984
Valmont 1989
Larry Flynt, a provokátor (The People vs. Larry Flynt) 1996
Ember a Holdon (Man on the Moon) 1999
Goya kísértetei (Goya’s Ghost) 2007
Jól fizetett séta (Dobře placená procházka) 2009
KISEMBEREK – NAGY EMBEREK
Néhány hete, január 3-án elment Josef Škvorecký. Elegáns, szellemes és bátor író volt. 1968-ban, amikor a Prágai Tavasz szomorú őszre fordult, Kanadába emigrált. Ott jelentette meg 1971-ben All The Bright Young Men And Women című könyvét, a cseh film „személyes történetét”. Emlékek, anekdoták, pletykák furcsa sora, amely a filmcsinálók sorsán keresztül hihetetlenül sok mindent mesél el a cseh kultúráról, identitásról, az emberi esendőségről és méltóságról. Emberekről. És ezeknek a históriáknak állandóan vissza-visszatérő figurája Miloš Forman.
Miloš Forman nyolcvanéves. Tudom jól, hogy ilyenkor fontos, de legalábbis fontoskodó mondatokat kellene írnom a Mester életművéről, de nem megy. S bár Formant személyesen nem ismerem, csak a filmjeit, mégis szívesebben választanám – Josef Škvoreckýhez hasonlóan – a személyességet. Egyszerűen azért, mert az a mód, ahogyan Forman rákérdez a világra, nagyon közel áll hozzám. Mert szívesen szemlélem a világot Forman szemszögéből. És bár vitathatatlan, hogy ez a fél évszázados alkotói pálya hihetetlenül sokszínű, számtalan olyan eleme van, amely a csehszlovák újhullámos filmjeitől napjainkig végigkíséri Forman filmjeit.
Még fiatal mozibubus voltam, amikor először láttam korai filmjeit: a Fekete Pétert és az Egy szöszi szerelmét. A mai televíziós tehetségkutató műsorokat messze megelőző Meghallgatással csak később találkoztam. Hogy miért szerettem meg őket? Talán azért, mert nem csaptak át szatírába. Azért, mert a rendező nem játszotta el bennük a mindentudót, a moralistát. A szatírában ugyanis szükségképpen benne van a kívülről való megítélés, egyfajta fensőbbség, amellyel a bölcs szemlélődő ítéletet hirdet. Forman azonban lemondott erről a lehetőségről. Egy finom mozdulattal átengedte ezt a nézőknek. Kis történetek – kisemberekről. Amikor – egy zugvetítésen a Filmgyárban – a Tűz van, babám!-mal találkoztam, először azt hittem, ez már aztán kemény politikai szatíra. Azt szerettem volna hinni. Belevetítettem a kor Magyarországát, kétségeinket, tanácstalanságunkat, tétova ellenállásunkat. Csak később értettem meg, hogy ez a jelentés bennünk jött létre. Itt és akkor. Hiszen Forman itt sem tett mást, mint elmesélt egy kis történetet. Csakhogy ez a történet furcsa módon mégis félelmet ébresztett a létezett szocializmus hatalomiparosaiban. Hiszen nem voltak erősek ők a hitükben, hogy amit tesznek, helyesen teszik. De az ördögbe is! Miféle hatalom az, amely már önmagának sem hisz? Miféle hatalom az, amelyet egy ártatlan tűzoltóbáltól is kiver a jeges veríték? Pedig ez a groteszk nem beszél a Pártról, a nagy és rendíthetetlen Szovjetunióról. Csak valami olyasmit mutat meg, hogy egy kevéske hatalom is elég ahhoz, hogy mint egy kanálnyi ecet megsavanyítsa az élet hordónyi borát.
Később mint afféle közép-európai értelmiségi aggódtam, mi lesz Forman-nal. Képes lesz-e Amerikában megragadni a mi közép-európai tanácstalanságunkat. Hiszen az Elszakadás már csak annyiban volt közép-európai, hogy ugyanaz a groteszk járta át, mint az újhullámos filmjeit. Márpedig mi az amerikai filmjeiben is mindig az európaiságot kerestük. És amikor a mozikba került nálunk a Száll a kakukk fészkére, majd a Hair, hevesen bólogattunk: igen, ezek a mi filmjeink. Hatalomról, elnyomásról, szabadságról.
Aztán jött a Ragtime. Fanyalogtunk. Úgy éreztük, Forman elárult bennünket. Hiszen ez már Amerikáról szól. Talán arra sem figyeltünk eléggé, hogy Doctorow regényéből éppen a Kohlhaas Mihály-vonalat tette a leghangsúlyosabbá. A méltóságáért küzdő embert. S bár az Amadeusnak nem tudtunk ellenállni, csöndes rezignáltsággal elkönyveltük, hogy sorry, de ez a Miloš elamerikanizálódott. Aztán Forman-hiányos évek jöttek, hiszen a Valmont nem került a mozikba. A forgalmazó egy kicsit betojt, hogy Stephen Frears kiemelkedően sikeres Choderlos de Laclos-adaptációja, a Veszedelmes viszonyok után Forman filmje nem lesz eléggé sikeres. Évek múltán, amikor megszereztem mindkét filmet, leültem a tévé elé, és mindkettőt végignéztem egymás után. Hihetetlen élmény volt. Mert míg Frears kíméletlen, olykor marionett-játékot idéző rokokóra rendezte a levélregényt, Forman a szelídebb, érzékenyebb biedermeier felé tolta el. És önmagához híven nem hirdetett ítéletet.
1996-ban aztán Miloš Forman visszatér az Amadeusban feltett kérdéséhez: mit tud kezdeni a világ a nagy emberekkel, akik felrúgják a szabályokat, akik provokálnak? És visszatér a Ragtime alaptéziséhez is: a méltósághoz. A Larry Flynt, a provokátornak már a plakátja is tökéletes provokáció. Félreértés ne essék: nem a Hustler érdekli, hanem az, mihez kezd az amerikai szabadságeszmény egy felforgatóval. Vagy egy másik felforgatóval: Andy Kaufmannal. Az Ember a Holdon ugyanis azt vizsgálja, mit kezd a közönség azzal a már-már dadaista komikussal, aki a nyárspolgárok Amerikájának orrát beleveri a saját képmutatásába, szépelgésébe.
Legutóbbi filmje, a Goya kísértetei számtalan súlyos kérdést vet fel. A legsúlyosabb kérdés: van-e egyáltalán esélye, létjogosultsága a moziban az ilyesfajta filmeknek a 21. században? A hatvanas-hetvenes években a film százmilliók gondolkodására volt hatással. A diktatúrákban filmeket tiltottak be vagy suvasztottak dobozba. Ma, 2012-ben a mozi – látványosságágazat. A megszállott mozibubusokat leszámítva mérhetetlenül kevesen vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a mozi lenne az a hely, ahol a nagy kérdések feltétetnek. Ha egy film tetszik, lájkolod. Ha nem, fikázod. A Goya kísérteteinek talán esélye sem volt arra, hogy ebben a megváltozott világban topic-ká váljon. Hogy vitába bonyolódjunk arról, mit jelent ma a diktatúra, miként ömlik el a világon valamiféle irracionális massza, hogy bár nincs inkvizíció, de igény azért lenne rá…
Változott a világ. Miloš Forman azonban változatlanul felteszi a kérdéseit: lehetünk-e szabadok, ártatlanok? Elviseli-e a világ a provokátorokat? Élhetünk-e méltósággal? Szabad-e embernek lennünk?
Réz András
Program / Vetítési időpontok:
2012.02.17. péntek
19.00 Tűz van, babám! Karneválnyitó: Réz András
(Hoří, má panenko, színes, csehszlovák-olasz, 1967, 71 perc)
Kísérőprogram:
21.00 Tűzoltóbál tombolával disznósajttal és Staropramen sörrel
A Pomázi Tűzoltózenekar és a TÁP színház tagjainak közreműködésével.
2012.02.18. szombat
17.30 Fekete Péter
(Černý Petr, fekete-fehér, csehszlovák, 1963, 90 perc)
20.00 Száll a kakukk fészkére
(One Flew Over The Cuckoo’s Nest, 5 Oscar-díjas, amerikai, 1975, 129 perc)
Kísérőprogram:
19.00 Forman-mesék
Jan Novák író-forgatókönyvíró bemutatja a Kalligram kiadónál megjelent Miloš Forman, Jan Novák: Fordulatok – Emlékirataim című életrajzi könyvet.
22.00 Születésnapi csoportterápia a Táp Színház vezetésével, a prágai Stormin zenekar közreműködésével.
2012.02.19. vasárnap
17.30 Egy szöszi szerelme
(Lásky jedné plavolásky, fekete-fehér, csehszlovák, 1965, 90 perc)
20.00 Hair
(Hair, színes, amerikai, 1979, 121 perc)
Kísérőprogram:
19.00 Miloš Forman filmplakát-kiállítás
22.00 Vízöntők ünneplése a prágai Stormin zenekar közreműködésével.
2012.02.20. hétfő
19.00 Amadeus – rendezői változat
(Amadeus, 8 Oscar-díjas, színes, amerikai, 1984, 173 perc)
Kísérőprogram:
21.40 Fesztiválzáró
A zongoránál Jan Vojtek és barátai
A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
Belépőjegy ára a vetítésekre egységesen 800 forint, amely az előadás után beváltható egy pohár Staropramen sörre.
Jegyek már kaphatók a Toldi moziban és a www.toldimozi.hu oldalon.
Tűz van, babám!
„AKI NEM LOPOTT, AZ VEGYE ÚGY, HOGY NEM NYERT SEMMIT!”
Amikor a kisszerűség diadalmaskodik! Vidéki táncmulatság szépségversennyel, eltűnt tombolanyereményekkel és tűzoltással…
Hoří, má panenko, színes, csehszlovák-olasz vígjáték, 1967, 71 perc
forgatókönyvíró: Miloš Forman, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer, Václav Šašek
zeneszerző: Karel Mareš
operatőr: Miroslav Ondříček
Rendező: Miloš Forman
Forman utolsó Csehszlovákiában forgatott filmjének helyszíne egy tűzoltóbál, ahol a helyi tűzoltóegylet hajdani elnökének születésnapját készülnek megünnepelni. Van szépségverseny, tombola, étel-ital és ajándékok, de valahogy semmi sem úgy sikerül, ahogyan eltervezték: a tombolaajándékoknak sorozatosan nyoma vész, a
pártbizottság által kiválasztott csodálatos teremtéseknek inába száll a bátorságuk, s nem mernek a pódiumra lépni, pedig az egyesület hajdani elnöke, a nyolcvanhat éves öregúr már sokadszor indul el, hogy átvegye a megtisztelő kitüntetést a bál szépétől. Aztán hirtelen megszólal a sziréna, s mindenki az est leglátványosabb tűzijátékára, az idős bácsika kigyulladt házához siet. A tombolákat ugyan mindenki felajánlja a tűzkárosult javára, a gond csak az, hogy időközben az ajándékoktól roskadozó asztal megüresedett. Mindenki gyanús!
Fekete Péter
Černý Petr, fekete-fehér, csehszlovák filmszatíra, 1963, 90 perc
„AHÓÓÓJ, AHÓÓÓJ!”
A nemzedékek kicsiny hétköznapi összecsapásai…
Ki mit keres…? Ki mit talál…? Ki mit tud…?
Forgatókönyvíró: Miloš Forman, Jaroslav Papoušek
Zeneszerző: Jiří Šlitr
Operatőr: Jan Němeček
Rendező: Miloš Forman
Forman első nagyjátékfilmjének főszereplője egy tétova kamaszfiú, aki hallgatásával, téblábolásával kihívja maga ellen a sorsot. „Ameddig nem tudod, mit akarsz, addig azt fogod csinálni, amit én akarok” – mondja a sokat megélt, bölcs apuka, a jóindulatú zsarnok, aki csak fia érdekében cselekszik. Így kerül a fiú – akit sem jelleme, sem tehetsége nem tenne alkalmassá erre a munkakörre – az önkiszolgáló ABC-be, hogy figyelje, lopnak-e a vevők. Az eredeti verzió szerint Papoušek forgatókönyve 1947-ben játszódott volna, a megvalósult film azonban aktualizált lett, így nem véletlen, hogy a rendszer ellenőrei provokációnak minősítették – a munkához való felelőtlen hozzáállás miatt.
Száll a kakukk fészkére
„ÉN LEGALÁBB MEGPRÓBÁLTAM…”
Kinek a szabályai határozzák meg a szanatórium életét? A főnővér kemény és veszélyes ellenfélnek bizonyul…
One Flew Over the Cuckoo’s Nest, színes, amerikai film, 1975, 133 perc
Operatőr: Haskell Wexler, Miroslav Ondříček
Zeneszerző: Jack Nitzsche
Forgatókönyvíró: Ken Kesey regénye alapján Lawrence Hauben, Bo Goldman
Rendező: Miloš Forman
A börtönbüntetésre ítélt csavargó, McMurphy bolondnak tetteti magát, így kerül munkatábor helyett elmegyógyintézetbe. Az autokratikus szellemben irányított intézményben a megfélemlített betegek Ratched nővér áldozatai lesznek, akinek irányítása alatt a mélylélektani csoportterápia megszégyenítő, bűntudatot ébresztő protokollá válik, szemernyi boldogságot vagy reményt sem hagyva meg egyetlen betegének sem. A pszichiátriai intézet újdonsült lakója megpróbálja helyreállítani a félrecsúszott viszonyokat, élettel megtölteni a szürke falakat. McMurphy szórakoztató szerepköre nem tarthat sokáig, az intézet lázadó-reformátorának aktivitását sokkterápiával nyomják el.
Egy szöszi szerelme
„NINCS PRÁGÁBAN CSAJOM, NINCS PRÁGÁBAN CSAJOM“
Könnyelmű fiatalok könnyelmű ígéretei, a gyöngédség felfedezése, a másik nem igenje, az első tapasztalatok és csalódások.
Lásky jedné plavolásky, fekete-fehér, csehszlovák filmszatíra 1965, 90 perc
Operatőr: Miroslav Ondříček
Zeneszerző: Evžen Illín
Forgatókönyvíró: Miloš Forman, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer, Václav Šašek
Rendező: Miloš Forman
A demográfiai egyensúly felborulása miatt a kis cseh városkában rettenetesen megnőtt a nők száma, férfi pedig alig akad. Természetes, hogy ilyen helyzetben könnyű préda egy szereleméhes, vidéki munkáslány. A szöszi szerelme egy prágai zenész, aki igazi szenvedélyt színlelve ágyába csalja a lányt, ám ebben a világban nincs már helye az idilli szerelemnek. A film világsiker lett, a helyi minisztérium viszont tiltakozott, hogy nem találnak majd miatta elegendő munkaerőt a gyárba. A kiváltott hatás azonban egészen más lett: röviddel a bemutató után több száz fiú jelent meg sátorral felszerelkezve abban a városban, ahol „Szöszi dolgozott”.
Hair
„LET THE SUNSHINE IN”
A vietnami háború még javában dúl… Az utolsó szép és szabad napok a bevonulás előtt. A hippi, ahol tud, segít!
Hair, színes, amerikai musical, 1979, 121 perc
Operatőr: Miroslav Ondříček
Zeneszerző: Galt MacDermot, Gerome Ragni, James Rado
Forgatókönyvíró: Gerome Ragni, James Rado, Michael Weller
Rendező: Miloš Forman
A félénk, jól nevelt farmerfiú, Claude Hooper Bukowsky, miután kézhez kapja a vietnami frontra szóló katonai behívóját, Oklahomából New Yorkba utazik, hogy eleget tegyen kötelességének. A Central Parkban azonban belebotlik egy hippikből álló társaságba, akik mindent megtesznek azért, hogy elutazása előtt még egy kicsit jól érezze magát. A fiú közben beleszeret a dúsgazdag családból származó Sheilába. A randi összehozása érdekében elmennek a szülők luxuspartijára, nem kis botrányt okozva ezzel. Lecsukják őket, majd kiszabadulva egy őrületes LSD-trippel vesznek részt egy tüntetésen. Claude bevonul, de hogy egy randevú erejéig újra találkozhasson Shielával, Berger beugrik a helyére…
Amadeus – rendezői változat
„VIGYÁZAT, A KÖZÉPSZERŰSÉG ÖL!
Mozart és Salieri – két zeneszerző nem mindennapi, hol hűvös, hol baráti, de mindenképp bonyolult kapcsolata. Ki kényszeríti sírba a géniuszt? Mit szül az irigység, a féltékeny harag…?
Amadeus, színes, amerikai film, 1984, 173 perc
Operatőr: Miroslav Ondříček
Zeneszerző: John Strauss
Író / Forgatókönyvíró: Peter Shaffer
Rendező: Miloš Forman
A 18. század nagy zeneszerző-zsenijének életszeretetére, féktelen túlkapásaira, tehetségére emlékezik vissza kortársa, riválisa Salieri. Az apakomplexusban szenvedő infantilis Amadeust botrányhősként, kurvapecérként, udvari bohócként, sajátos zenéjétől mámoros karmesterként mutatja be. A féltékeny udvari komponista derékba töri Wolfgang Amadeus Mozart felfelé ívelő karrierjét, aki elfeledve, kiutasítva, szegényen fogadja el a Rekviem megírására szóló felkérést, mely mögött nyomorult helyzetének okozója, Salieri áll. Ennek komponálása közben éri a halál, s a század legnagyobb zsenijét névtelen tömegsírba temetik. Nagyszerű színészi játék, tobzódó képek és fantasztikus jelmezek teszik felejthetetlenné a Peter Schaffer színdarabjából készült filmet.
Sör van, babám!
Mozijegyét a vetítés után beválthatja egy pohár Staropramen sörre!
Részletes információk:
