Vatikáni Múzeum 3D

Vatikáni Múzeum 3D-poszterDecember 18-án egy igazán különleges filmalkotás kerül bemutatásra Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és számos további helyszínen országszerte: a Vatikáni Múzeum 3D című exkluzív dokumentumfilm, amely soha nem látott minőségben tárja a nézők elé a Vatikáni Múzeum kétezer éves múltra visszatekintő gyűjteményének legkiemelkedőbb műalkotásait és a Sixtus-kápolna lenyűgöző freskóit, a Múzeum igazgatója, Antonio Paolocci professzor kalauzolásával.

Nagyszerű film, egy rendkívül izgalmas utazás, hogy felfedezzük a pápák által az elmúlt 500 évben összegyűjtött legkiválóbb műalkotásokat. Az világon először készítettek ultra HD 4K/3D kamerákkal felvételeket a Vatikáni Múzeumban és a Sixtus-kápolnában, hogy megmutassák a hit inspirálta remekműveket.

A film eddig sosem látott minőségben mutatja be a világ művészettörténetének felbecsülhetetlen darabjait. Ennek a nagyszabású produkciónak a forgatása négy hónapot vett igénybe, felhasználva a legújabb generációs technológiát, hasznosítva a síkból való kitörésre kifejlesztett, rendkívüli térábrázolási technikákat, amit a több mint 40 freskónál és festménynél alkalmaztak. Ez térrekonstrukció kitágítja a látószöget, hogy a néző szó szerint elmélyülhessen a művekben. Egy 40 szakértőből álló olasz produkciós csapat nem kevesebb mint 3 000 km-t térképezett fel a folyosókkal és termekkel teli csodálatos környezetben, hogy megragadják a világ egyik leglátogatottabb múzeumának pompáját.

Vatikáni Múzeumok 3D-01

“A Vatikáni Múzeumok 3D” meghitt, ugyanakkor nagyvonalú megközelítéssel élteti tovább az olyan rendkívüli művek szépségét, mint az Athéni iskola Raffaellótól vagy Michelangelo freskói, melyek a Sixtus-kápolnát díszítik – beleértve az Ádám teremtését és a fenséges Utolsó ítéletet –, valamint további műveket Raffaellótól, Leonardo da Vincitől, Giottótól, Caravaggiótól és 19–20. századi művészektől, köztük Van Goghtól, Chagalltól, Dale-től és Fontanától. Ezek a művek az állomásai annak az egyedülálló utazásnak, amelyen a Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci professzor kalauzolja végig a nézőket.

Ez az exkluzív dokumentumfilm a művészetet úgy mutatja be, mint egy magasztos eszközt, köteléket a művész és a hit vagy inkább a különböző vallások között – kezdve Giotto keresztény hitétől Chagall zsidó hitvallásáig.

Chagall, Salvador Dalí és Raffaello zseniális műveinek egy része ide került vagy egyenesen itt és ide készült – beleértve néhányat a legerőteljesebb műalkotások közül, amelyeket ember valaha létrehozott.

A „VATIKÁN MÚZEUM 3D”-BEN MEGJELENŐ MŰALKOTÁSOK

A filmben újfajta térábrázolási kameratechnikát alkalmaztak minden műalkotás bemutatásánál, mélységet adva nekik, aminek segítségével a nézők jobban elmélyülhetnek, gyönyörködhetnek bennük.

MICHELANGELO MŰVEI

Pietà: 1498. augusztus 27-én kötelezte el magát Michelangelo a francia Jean de Bilhères de Lagraulas bíboros, egykor Saint-Denis apátja előtt, hogy kifaragja a márvány Pietàt, az életnagyságú, lepelbe takart Szűz Máriát, amint a halott Krisztust tartja a karjaiban. A dokumentumfilmből kiderül, hogy a Vatikáni Múzeumban őrzött eredeti Pietàt, ezt a csodálatos munkát arra szánták, hogy művészek generációit ihlesse meg, és szolgáljon nekik példaképül.

SIXTUS-KÁPOLNA

SIXTUS-KÁPOLNA

Boltozat, különös hangsúlyt fektetve az Ádám teremtése freskóra: a boltív freskóinak befejezése foglalta le a művészt 1508 júliusától 1512 októberéig. A középpontban Michelangelo a Teremtés kilenc jelenetét festette meg. Oldalt találhatók az Ignudi, a medaliont viselő csupasz figurák, a Királyok könyvéből vett jelenetek. A boltív alapjánál kapott helyet a tizenkét látnok, azaz a próféták és a szibillák, monumentális trónusokon ülve. Alattuk a lunettákon megfestve láthatók Krisztus ősei. Végül, a négy sarokparapetben a művész Izrael népe csodálatos megváltásának egyes jelenteit mutatta be. 1510 augusztusában Michelangelo elkészült a boltozat első felével, a bejárati faltól Éva teremtéséig. A munkálatoknak 1512. október 31-én kellett befejeződniük, mivel a Pápa november 1-jére mise celebrálását tervezte a kápolnában.

Utolsó Ítélet: a nagy kompozíció – melyet Michelangelo 1536 és 1541 között készített – Krisztus domináns alakjával a középpontban, az Ítélet kihirdetése előtti pillanatot ragadja meg.

RAFFAELLO MŰVEI

II. Gyula  termei: a négy szoba, ma Raffaello termekként ismerjük, a Pápai palota emeleti lakosztályainak részét képezte, amelyet a della Rovere családbeli II. Gyula (pápa 1503–1513) választott rezidenciájául, és melyet utódai is használtak. A freskókat Raffaello és segédei készítették 1508 és 1524 között.

Átváltozás: A Giulio de Medici bíboros megbízásából készült oltárkép két egymást követő jeleneten ábrázolva beszéli el Máté evangéliumából: az átváltoztatást (fent), Krisztus dicsfényben áll Mózes és Illés próféták között, és a találkozást az apostolokkal (lent), a megszállott fiatalember történetét, akit később Krisztus csodával határos módon meggyógyított, miután visszatért a Tabor-hegyről. A festmény Raffaello utolsó műve volt, melyet a művész szellemi végrendeletének tekintenek. A prominens 16. századi  festő, építész és művészettörténész, Giorgio Vasari Művészéletrajzokjában a művet a „legünnepeltebb, leggyönyörűbb és leg istenibb” jelzőkkel illette.

LEONARDO DA VINCI MŰVEI

Szent Jeromos: Leonardo befejezetlen műve. Leonardo páratlanul sokoldalú ember volt a művészetek és a tudományok terén. A formát és a teret úgy ábrázolta, annyi érzelmet fejezett ki rajtuk keresztül, ahogy addig még soha senki. Giotto munkái inspirálták. Leonardo Szent Jeromosa valószínűleg azon festmények egyike volt, amelyeket Firenzében készített, mielőtt Milánóba ment (1482). A művet, amely egykor a festő Angelica Kaufmann tulajdona volt, Joseph Fesch bíboros fedezte fel az egyház számára újra, a 19. században, és IX. Pius pápa vásárolta meg a Vatikáni Múzeum részére 1845-ben.

MÁS MŰVÉSZEK ALKOTÁSAI

Laokoón-csoport: Ageszander, Athenodorosz és Polüdorosz szobrászok munkája, az i.e. 1. századra tehető, és a Vatikáni Múzeum Clementinus Pius Múzeum részében tartják. A bonyolult szoborcsoport az Aeneis híres jelenetét mutatja be, amikor a trójai Laokoónra és fiaira tengeri kígyók támadnak. E munka láttán Michelangelo végre megértette, mi a küldetése szobrászként: hogy felszabadítsa a márványba zárt életet.

Apollóniusz-Bevedere torzó

Belvedere torzó: az ünnepelt márványtorzó, mely jól ismert volt Rómában a 15. század elején, az athéni szobrász, Apollóniusz munkája. Egyike a művészek által mind a mai napig leginkább csodált antik szobroknak. Az évszázadok során a szobrot számos értelmezéssel ruházták fel. A manapság leghitelesebb hipotézis a mitikus Heraklésszel azonosítja, amint éppen az erejét gyűjti egy nehéz munkát követő pihenés során. Csakúgy, mint a Laokoón, a Belvedere torzó is elemi erővel hatott Michelangelo művészi pályájára, segített megtalálni az útját.

Augustus Prima Porta: a szobor a korai 1. századra datálható, Augustus felesége, Livia villájában találták, a Prima Portán, a Via Flaminia mentén. A császárt úgy ábrázolja, amint beszédet mond a katonáknak. Mellvértet és köpenyt visel.

A kétfogatú kocsi terme: ez a terem a nevét az ott található kétlovas márvány szekérről kapta. A szekértest egy 1. századi római töredékből származik, míg a lovak 1788-ból.

Stefaneschi triptichon: Giotto oltárképe a régi Szent Péter-bazilika számára készült. Eltekintve az időszakra jellemző arany háttértől, láthatóvá teszi Giotto forradalmi művészi fejlődését, kezdve a Szent Ferenc tanításáról támadt gondolatoktól, a szentek és angyalok testébe kúszó realizmusig.

Levétel a keresztről (Krisztus sírbatétele): Caravaggio munkája – aki, mint a nagy mesterek: Giotto, Leonardo és Michelangelo, korszakosat alkotott azáltal, hogy – a valaha látott legnaturalisztikusabb realizmust ötvözte a legnyugtalanítóbb vallási jelenetekkel. Caravaggio meggyötört kapcsolata a vallással kövezte ki az utat a művészet és a vallás szétválásához. A Levétel a keresztrőlt tartják az egyik legnagyobb mesterművének. Caravaggio valójában nem ábrázolja sem a  temetést, sem a levételt, Krisztust nem akkor mutatja, amint a sírba teszik, hanem akkor, amikor hívő asszonyok jelenlétében Nikodémus és János sírkővel zárják le a sírt.

Elfeledett Pietà Van Goghtól: elmegyógyintézetbe zárva, Van Gogh megszállottan másolta Delacroix Pietáját. Érezhető Michelangelo hatása. Ez Van Gogh egyetlen vallási témájú műve, az egyik utolsó a halála előtt. Megindító és bensőséges.

Vörös pietà: Chagall munkája, egy zsidó származású orosz művészé, aki kidolgozta saját világát, ami a 20. század egyik legjellegzetesebb festőjévé tette. Festészete az objektív és szubjektív ábrázolás mesteri szintézisén alapul. Ezt példázza a kérdéses festmény. A Pietà jelenet tárgyilagos elemei az a néhány vastag fekete kontúr, mely körvonalazza a főbb alakokat. De ennek a nem keresztény művésznek a szélsőségesen szubjektív értelmezése azonnal kiderül a vörös egyértelmű túlsúlyából, ami Krisztus kiontott vérére emlékeztet, valamint a kusza vonalakból a háttérben, amelyek talán a tömeget reprezentálják vagy esetleg a romhalmazt. Ebben a munkában Chagall az ő személyes Piéta látomását a II. világháború borzalmaiba helyezi.

Kereszthalál Salvador Dalítól: mint minden szürrealista, Dalí egyházellenes volt, mégis érintkezési pontot keresett a vallással; az 1950-es években készített egy sor festményt, amelyen a vallási téma az alkotó sötét és zavaros világával harcol.

Madonna Lucio Fontanától: feltűnő ádolgozása Michelangelo Pietájának a 20. század egyik nagymesterétől. Fontana Szűz Máriája durva, befejezetlen, habár megindító és lélegzetelállító.

Oszd meg!
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük