Nem akármilyen feladata van idén, az Amerikában, novemberben és decemberben bemutatásra kerülő filmeknek.

Többek között oldani a pandémia okozta feszültséget és visszaállítani az Oscar Gála nívóját, ami bizony az utóbbi években igencsak meggyengült.

Pár éve a gála nézettsége még az amerikai csúcs sportesemény, a Super Bowl közvetítési nézőszámaival vetekedett, ám manapság egy egyetemi bajnokság közvetítése is nagyobb nézettséget produkál a amerikai regionális TV-ben, mint az Oscar.

Ebben szerepet játszik az igazán vicces és karizmatikus házigazda mellőzése és az online szolgáltatók változó minőségben történő tömeges filmgyártása, valamint ezen tartalmak között megbúvó versenyfilmek online közzététele. A legfőbb okok azonban másban keresendőek.

Az utóbbi években nagyon hiányoztak az Oscar jelöltek közül a nagyszabású, kimondottan mozivászonra forgatott „Blockbuster mainstream” kasszasikerek és a minden kor és társadalmi réteget egyaránt megcélzó filmek. Kevés volt az olyan film, amit mindenki meg akart nézni.

Arany Tacskó Awards
Arany Tacskó Awards

Ez a hiányérzet a következő Oscar gálára nem lesz jellemző, mert lesznek igazán nagyszabású kasszasikernek szánt mozifilmek és mindenki által szerethető és érdekes történetek is.

Többek között azért is várom ezt a szezont, mert 15-20 film is esélyes bekerülni, a 10 „Legjobb Film” jelöltjei közé, és vélhetően színvonalas élményt fognak nyújtani.

Hogy melyik 10 film a legesélyesebb, és melyiket jelölik Oscarra, azt nehéz megjósolni a kiegyenlített mezőny miatt, és mert kevés filmet mutattak be mind a mozik, mind az Online szolgáltatók még a 15-20 esélyes közül.

A filmek novemberi és decemberi premierje, az első bevételek, a mozinézők száma és a kritikusok visszhangjai után könnyebb lesz az Oscar 2022 jelöltek esélyeseit megjósolni. A premierek előtt azonban sokkal izgalmasabb az esélylatolgatás.

A kiegyenlített mezőny ellenére és a többi jelölésre alkalmas film mellett, azzal a három filmmel foglalkoznék kiemelten, amelyek a legesélyesebbek.

Oscar 2022 jelölésre esélyesek: Best Picture – Legjobb Film kategória

A kutya karmai közt (The Power of the Dog)

Az 1967-es Thomas Savage regényből íródott,  Jane Campion rendezte feszültségkeltő, néhol már brutális western film bizonyosan fel fogja borzolni a kedélyeket. 

A történet 1925 tájékán, Phil és George Burbank testvérpár meglehetősen gazdag tehenész farmján játszódik, Montanában.

Miután George (Jesse Plemons ) elveszi a bár tulajdonos Rose-t (Kristen Dunst), Phil (Benedict Cumberbatch) dühe az asszony és finom lelkületű fiára, Peterre (Kodl Smit-McPhee) irányul.
Ez a gyönyörűen fényképezett és drámaian megrendezett neo-Western film azért is az egyik legnagyobb esélyese lehet a legjobb Film kategóriának, mert a negatív főhőst, Phil-t játszó Benedict Cumberbatch brutálisan mesteri alakítása, befutó lehet a Legjobb Főszereplő Színész kategóriában.
Továbbá Kristen Dunst és Kodl Smit-McPhee is jelölt lehet a Legjobb Mellékszereplők között. Ez a nagyon erős, több kategóriában is esélyes színészi teljesítmény mindenképp megnöveli a film esélyeit is.

Kíváncsian várom Jesse Plemons alakítását is, mert ebben a karakterben benne van egy esetleges kiugrási lehetőség.

Jesse aki a „Friday Night Lights” című amerikai egyetemi fociról szóló remek sorozatban tűnt fel, manapság Hollywood egyik legfoglalkoztatottabb mellékszereplője lett évi 3-4 filmmel.

 Hogy csak az elmúlt két év sikeres filmjeit említsük, „Jungle Cruise”, “Judas and the Black Messiah” “The Irishman”, ”Game Night”, “El Camino – The Breaking Bad Movie”. 

A nekem kicsit egysíkú alakításai után a „The Power of Dog”-ban játszott karakter meghozhatja az áttörést. Vagy marad  abban a kategóriában, akiktől nem is lehet tőle többet várni? 

Erre a kérdésre is választ kaphatunk.

A film a Cannesi Filmfesztiválon lett a szakma előtt bemutatva, ahol osztatlan és hangos sikert aratott.

A nagyközönség Amerikában a mozikban november végén láthatja, a Netflixre pedig világszerte december elején érkezik.

Belfast

A Kenneth Branagh színész-rendező önéletrajzi ihletésű filmje több szempontból is a “Legjobb Film” kategória talán legnagyobb esélyese lehet a márciusi 27-i Oscar-díjkiosztón.

Mindenképp mellette szól a fekete-fehér képi megjelenítés és az, hogy a film a rendező gyermekkoráról szól. 

Emlékszünk még Alfonso Cuarón 2 éve bemutatott, szintén fekete-fehér, önéletrajzi ihletésű „Roma” című filmjére? A film meglepetésre majdnem elvitte az arany szobrot. Továbbá ott van a fekete-fehér „The Artist” című film, ami 2011-ben letarolta a díjkiosztókat 162 győzelemmel, közte az Oscar-díjjal is.

Szóval kifizetődhet ez a manapság divatos fekete-fehér képi megjelenítés, de nem csak ez az oka annak, hogy az egyik legnagyobb esélyes a Belfast.

A Belfast története

Belfast 
(L to R) Caitriona Balfe as “Ma”, Jamie Dornan as “Pa”, Judi Dench as “Granny”, Jude Hill as “Buddy”, and Lewis McAskie as “Will” in director Kenneth Branagh’s BELFAST, a Focus Features release. Credit : Rob Youngson / Focus Features

A történet is olyan, amire idén jó eséllyel fogadnék.

A film főhőse a 9 éves Buddy (Jude Hill) szemén keresztül látjuk többnyire a szentimentális, inkább a családi drámákra, mintsem a politikai viszályokra épülő történetet.

Buddy próbálja felfogni miért történik körülötte a sok politikai zavargás, szülei miért hagynák el a szeretett városukat, Belfast-ot. Mi lehet katolikusok és a protestánsok baja egymással és miért megy dolgozni apa oly messzire minden nap?

Olykor próbálja ezeket a meg nem értett problémákat -néha egy szemetesvödör tetejét pajzsként használva- elhárítani, máskor pedig a mozi varázslatát segítségül hívva, gyermeki idealizmussal nem törődni velük.

Eközben a felnőttek is inkább táncolnak, moziban ülnek, mintsem összeomoljanak a nehézségek tengerében.

Megannyi nagy sikert aratott filmnél működött már a gyermeki, vagy a gyermek lelkülettel megáldott felnőttek nehéz sorsának pozitív képpé formálása.

Gondoljunk csak a Roberto Benigni féle “Az Élet Szép”-re, “A Csíkos Pizsamás Fiú”-ra, vagy a csodálatos “Cinema Paradiso”-ra.

Hogy a „Belfast” esetében ez működik-e, azt meglátjuk majd az amerikai premierek visszhangja után, mindenesetre az író és rendező Kenneth Branagh, és az ő eddigi munkássága garancia lehet erre.

A “Belfast” kimondottan szimpatikus története mindenképp előnyt élvezhet a vele ellentétes „The Power of the Dog” nyugtalanító, kegyetlen világával a közel 6000 Oscarra szavazó Filmakadémia tag körében, én ezért a „Belfastot” érezném esélyesebbnek és várom befutónak.

Az is sok mindent elmond, hogy a premier nem máshol lesz, mint a nemrég megnyílt, amerikai Filmakadémia Múzeumában Los Angelesben, November 8.-án.

Rémálmok sikátora (Nightmare Alley)

Talán Guillermo del Toro legújabb filmje, a William Lindsay Gersham 1946-os, azonos című regényén alapuló történet a legesélyesebb arra, hogy meglepjen minket és a két fent említett film elől elhódítsa a Legjobb Film Oscar díját.

Rémálmok sikátora
Rooney Mara and Bradley Cooper in the film NIGHTMARE ALLEY. Photo by Kerry Hayes. © 2021 20th Century Studios All Rights Reserved

A film Stanton Carlisle (Bradley Cooper) karakterére épül, aki egykori karneváli mutatványosként tengette életét, majd a nagyvárosi szórakozóhelyeken próbál boldogulni kétes, elmeolvasási trükkökkel ámulatba ejtve a szórakozóhelyek milliomosait.

Dr. Lilith Ritter (Cate Blanchett) pszichológusnő átlát a  férfi trükkjein és megpróbálja leleplezni őt, ám hamar belekeveredik Stanton fondorlatos játékaiba.

A Noir stílusú filmben Cooper és Blanchetten kívül szerepet kap még többek között Willem Dafoe, Toni Collette, Rooney Mara és Richard Jenkins is.

Del Toro igyekszik ezzel a filmmel kikerülni a saját maga által létrehozott skatulyából és a legtöbb fórumon hangoztatja is, hogy ebben a filmben ne keressük a rá jellemző kedves vagy gonosz szörnyeket, misztikumokat.

Teszi ezt annak ellenére, hogy a legutóbbi filmje a 2017-es  „The Shape of Water” (A víz érintése) elvitte mind a Legjobb Film, mind pedig a Legjobb Rendezőnek megítélt Oscart is.

Azt gondolhattuk, hogy a legutóbbi sikert meglovagolva egy újabb szörnyet, vagy földöntúli lényt megjelenítő filmmel jelentkezik, de ő átejtve a várakozásokat, egy szemtelenül váratlan újdonsággal rukkolt elő.

Az eredetileg Leonardo di Caprionak szánt főszerepet Bradley Cooper saját magának szerette volna, és ennek hangot is adott a rendező felé. A lobbizása célt ért el, és Cooper saját otthonában álmodták meg a rendezővel együtt a film végleges változatát.

A rendező elmondása szerint nagyon jót tett a filmnek a felénél bekövetkezett majd 1 éves forgatási kényszer szünet, mert a pandémia okozta karantén alatt tökéletesíteni tudta a filmet a 45%-ban már leforgatott jelenetek visszanézése és a tesztvetítések alapján.

Hogy ez mennyire sikerült, az a december 17-én megrendezett amerikai premier után kiderül.

Egy nagy sikert aratott premier és magas bevételi számok után akár a “King Richard” és a “The Tragedy of Macbeth” is meglepetést okozhat!

A King Richard (Richard király) című filmben Will Smith élete alakítását játssza a kritikusok szerint. A Serena és Venus Williams világklasszis teniszező testvérpárról és edző-édesapjukról szóló életrajzi film már a szakmai bemutató után hangos sikert aratott. Ami az Oscar jelöléseket illeti, a világpremier után a nézői visszajelzéseken is sok fog múlni.

Hasonlóan erős a férfi főszereplő jelenléte a The Tragedy of Macbeth (A Macbeth Tragédiája) című filmben is. Olyannyira, hogy elképzelhető, hogy a Legjobb Színész díja Will Smith és Denzel Washington között fog eldőlni. Denzel Washington Shakespeare újragondolt művének, mozivászonra álmodott változatában Lord Macbethként játssza a címszerepét.

Társa Lady Macbeth nem más, mint Frances McDormand, aki az utóbbi években rendre jól szerepel a díjátadókon. A múlt évben elvitte a Legjobb Színésznőnek megítélt arany szobrot, de 2017 ben is ő diadalmaskodott a “Three Billboards Outside Ebbing, Missouri” (Három óriás plakát Ebbing határában) c. filmmel.

A film érdekessége még, hogy Joel Coen először készített filmet testvére, Ethan Coen nélkül.

A hírek szerint Ethan egyszerűen nem akar már filmeket készíteni, de tudjuk jól, hogy ezt közel sem olyan könnyű betartani, mint kimondani. Gondoljunk csak Clint Eastwoodra, aki többet jelentette már be a visszavonulását, mint Cher és Barbara Streisand összesen.

Ennek ellenére “Cry Macho” címmel idén ő is új filmmel jelentkezett, nem kevesebb mint 91 éves korában! Szép teljesítmény és annál szebb kor!

A legjobb 10 közé az alábbi filmek is bekerülhetnek (a teljesség igénye nélkül), és bizonyosan nem fogunk csalódni, de elhódítani az Oscar-díjat kevés esélye lesz bármelyiknek.

Ilyen többek között a House of Gucci (A Gucci-ház) is, ami nagy sztárparádét ígér. A filmben Lady GaGa mellett, Al Pacino, Adam Driver, Salma Hayek, Jared Leto és Jeremy Irons is szerepel a javarészt Olaszországban forgatott divatdiktátor Gucci családról szóló, életrajzi krimiben.

A már 84 éves Ridley Scott rendező a kora ellenére 2 filmmel is esélyes bekerülni a legjobb 10 közé. Ilyen a Magyar mozikban már bemutatott “The Last Duel” (Az utolsó párbaj) és a nagyobb esélyes “House of Gucci” is. Ez sem akármilyen teljesítmény egy 84 éves rendezőtől! 

Az elmúlt díjátadókon hiányként említett nagyköltségvetésű kasszasikereket, a nagyszabású, kimondottan nagyvászonra forgatott mozifilmeket az új, már a Magyar mozikban is bemutatott James Bond mozifilm mellett Denis Villeneuve filmje a “No Time to Die” (Nincs idő meghalni) és a “DUNE” (Dűne) képviseli.

A sokak által nagy esélyesként számon tartott, nagyszabású Dűne meglehetősen megosztóra sikeredett. A Hans Zimmer által megkomponált zseniális filmzene és hangok, az ámulatba ejtő képi világ és annak megálmodása a mozivászonra, valamint mindennek a megvalósítása, mindenképp a legjobbak közé emeli a filmet.

A filmre álmodott történet azonban a könyv alapos ismerete nélkül meglehetősen hiányos. A vérmes rajongók szerint is jobban át lehetett volna adni egy minisorozatban (vagy sorozatban) a sokak által a valaha volt egyik legjobb sci-fi könyvnek tartott történetet. Persze akkor nem lett volna elegendő pénz a film legnagyobb erősségére, a látványra.

A folytatás garantált, de hogy várjuk-e annyira, mint egy „Star Wars Saga” epizódot, azt kétlem.

A film mindenképp erőssége még a remek szereplőgárda. Csak hogy a legnagyobb neveket említsem: Timothée Chalamet, Oscar Isaac, Jason Momoa, Johs Brolin, Javier Bardem, Rebecca Ferguson.”

A tavalyi “Minari” után az ázsiai jelenlétet a „Blue Bayou” (Kék mocsár) című film hozhatja a legjobbak közé.

A történet Antonioról (Justin Chon), a koreai származású, Amerikában örökbefogadott tetováló művészről szól, aki a büntetett előélete miatt nehezen kap munkát. Ez a sajnálatos tény és bevándorlási joghézag drámai események sorát vonja maga után. 

A film a jó és a rossz közötti vékony határvonalon táncol, és teszi ezt olyan filmzenére, ami a “Bábel” és az “Ütközések” óta nem volt rám ilyen nagy hatással. Gyönyörű film, meseszép zene és idén ez a történet a titkos favoritom!

Helyet kaphat még a Legjobb Film kategóriában Paul Thomas Anderson filmje, a “Licorice Pizza” is. Az üdítően friss komédia-dráma egy első szerelmet követ nyomon 1973-ban, a San Fernando völgyben. Sean Penn mellett a film egyik mellékszereplője Bradley Cooper, aki Legjobb Mellékszereplő jelölésre is érdemes alakítást nyújt.

De a legjobbak közé akár 2 zenés film is befuthat!

Steven Spielberg új-régi gyermeke, a rendező által régen dédelgetett musical feldolgozása, a “West Side Story”, és a Netflixen nem is oly soká bemutatásra kerülő, Jonathan Larson önéletrajzi ihletésű filmje, a “Tick Tick..Boom!” Ez utóbbi egy saját magát megkérdőjelező fiatal zeneszerzőről szól.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes még megemlíteni a “CODA” című filmet, ami egy varázslatos történet egy süketnéma családról. A történet egy egyedüliként halló tini lányról szól, aki ráadásul olyan tehetséggel van megáldva, amit a család többi tagja nem észlelhet.

Ez a szívmelengető és egyben kifejezetten vicces film az egyik kedvencem lehetne idén, de számomra sokat ront a film értékén, hogy a Coda a 2014-ben bemutatott francia film, a “La Famille Bélier” feldolgozása. A jelenetek sorrendje, szövege is javarészt ugyanaz, mint a francia elődé és a karakterek is nagyon hasonlóak. Ennek ellenére érdemes megnézni a filmet, mert jó kikapcsolódás lehet!

Jó pár mozifilm van még, aki bekerülhet a legjobbak közé. Felsorolni is nehéz lenne. Többek között ezért is lesz az egyik kedvenc filmes főszezonom a mostani. Bőség zavara vár minket télen és kora tavasszal a Magyar mozikban! Bízom benne, hogy újra egy izgalmas, fordulatos, újra a régi fényében pompázó Oscar-díj átadás közvetítését élvezhetjük majd 2022. március 27-én, remélhetőleg már ismét a los angelesi, Dolby Színházból.

Oscar 2022 jelölésre esélyesek

Oszd meg, ha tetszik! :)
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •   
  •